2018. január 1. | Egyéb
Inspirációkban és OTTHONteremtésben gazdag Boldog Új Évet kívánok a blog minden kedves olvasójának!!! 🙂 Köszönöm, hogy velem vagytok, és hogy blogomat érdemesnek találtátok a követésre 🙂 Másoknak csekély szám lehet, de nekem sokat jelent, hogy immáron 170 kedvelője van a facebook oldalnak! 🙂 <3
Felelőtlen ígéretekbe nem bocsátkoznék, de igyekszem két kisgyermekem (3 éves és 1 hónapos <3 ) és az (idén talán végre elkezdődő…) építkezésünk mellett a tőlem telhető legtöbb energiát fektetni a bejegyzések írásába! 🙂 Rengeteg témaötlet van továbbra is a fejemben, és alig várom, hogy megoszthassam Veletek! 🙂
2016. július 23. | Egyéb
Biztosan előfordult már a legtöbb emberrel, még ha nem is “kreatív hobby”-zik, de legalábbis falfestés alkalmával, hogy minden elővigyázatosság és takargatás ellenére ide-oda fröccsent egy kis festék pl. a bútorokra, ajtófélfára stb. Eddig én is csak szappanos vagy mosógatószeres vízzel próbáltam eltávolítani, a festékpötty/folt méretétől függően több-kevesebb sikerrel… :/ Aztán egyszer csak teljesen véletlenül megtaláltam a megoldást, POPSITÖRLŐŐŐŐŐŐŐŐŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 🙂
Van egy műanyag fóliás alátétetem, amin évek óta festegetek, és már több, mint 2 éve pink színben “pompázik”, mert anno nem töröltem le időben, amikor még nedvesen könnyen lejött volna az akrilfesték :/ Mérges is voltam magamra, meg több mindennel próbáltam súrolni, de aztán feladtam a harcot.
 |
| ez volt a kiinduló állapot, bocsi a rossz képminőségért! |
Mivel családunk tagja egy kis pelenkás örökmozgó, ezért tartunk itthon nedves popsitörlőt. Amíg nem rendelkezik az ember gyerekkel, addig fárasztó, olykor lehetetlen, vízforrás után kutakodást von maga után minden szabadtéren elfogyasztott hamburger, jégkrém stb. DE!!! Miután a gyermek mellett bárhol és bármikor jó szolgálatot tehet eme nemes eszköz (pl. minden létező, a földön található kavics, ág, bogár, szemét felvétele a földről, puszta kezes étkezés, esetleg nemes egyszerűséggel az eredeti rendeltetés szerinti használat), a tökéletes anyuka mindig, mindenhol, és a legapróbb női táskában is hord magánál popsitörlőt! (Természetesen kivétel, amikor pont a legnagyobb szükség lenne rá, de éppen elfogyott, vagy nem vettük észre, hogy csemeténk indulás előtt kivette otthon a táskánkból… 🙂 )
Hogy visszakanyarodjak az eredeti témához: egyik este egyszerre egy helyen volt megtalálható az én festékfoltos táblám, és az én maszatos kisfiam. Miután megtöröltem a kezét, egy hirtelen ötlettől vezérelve megpróbáltam letörölni a táblát, és láss csodát, némi erősebb kézmozdulattal kezdett eltávozni az immáron 2 éve tábort vert festék!!! 🙂 Micsoda öröm és boldogság! 😀
Készítettem utána képet is, ahol az látszik, hogy egyetlen darab törlőkendővel közel 1/6-odát le tudtam tisztítani, íme:
 |
| a tábla nagyjából A2-es méretű |
Az tény, hogy ahol vastagabb, több festékréteg volt egymáson, többször és erőteljesebben kellett dörzsölnöm, de a többi részről könnyedén lejött! 🙂 Arról mondjuk még nincsen tapasztalatom, hogy más festékekkel hogyan működik, de kíváncsiságból rákerestem az interneten (Google a barátunk 😉 ), hogy másnak is bejött-e már ez a megoldás, és természetesen bebizonyosodott, hogy nem én találtam fel a spanyolviaszt, több helyen is említésre kerül 🙂 Pl. van, aki 10 éves festékpöttyöket távolított el vele egy villanykapcsolóról, és van, aki házilag festett bútor koptatására használta csiszoló helyett 🙂
Itt találjátok a 2 linket, amikre rábukkantam:
Otthonka blog: 5 dolog, ami nélkül sose állnék neki a festésnek
Falusi libák blog: A pad élete nálunk…
Ha van tapasztalatotok másfajta festék és a popsitörlő viszonyáról, vagy esetleg bármilyen, nem annyira közismert festékeltávolítási praktikát ismertek, kérlek, osszátok meg velünk bátran! 🙂
2015. december 31. | Egyéb
Remélem, hogy mindenkinek boldogan, vidáman, szerettei körében teltek az ünnepek! 🙂
Boldog Új Évet kívánok, és remélem, hogy jövőre is velem tartotok!!! 🙂 Igyekszem megszolgálni a bizalmatokat, és rákapcsolni az írásra 🙂
2015. december 16. | Egyéb
Egy alkalommal autóval mentünk végig Budapesten a Thököly úton, és felfigyeltem egy szép kapura, amit szívesen lefényképeztem volna, hogy megosszam veletek, de sajnos a közlekedési lámpa zöldre váltott, és tovább hajtottunk. Azóta sem volt alkalmam visszamenni oda. Gondoltam egyet, és rákerestem Google utcaképen, hogy legalább újra megnézhessem magamnak azt a bizonyos kék kaput a szív alakú mintákkal 🙂 Meg is találtam, és ekkor fedeztem fel, hogy a ház bejárata is gyönyörű, illetve különleges, kék színű stukkók vannak fölötte. Le tudtam olvasni a házszámot is: Thököly út 46.
 |
Ez az a bizonyos kapu, amit megpillantottam az autóból 🙂
(Jobb fotó híján a Google Maps-ből vágtam ki ezt a képet) |
Megfordult a fejemben, hogy az ilyesmire fogékonyak már biztosan megörökítették ezt a kaput, és reménykedtem, hogy hátha találok róla fényképet. Ami a “keresés” gomb lenyomása után fogadott, az teljesen felülmúlta a várakozásaimat! 🙂 Kiderült számomra, hogy cikk is készült róla (angolul is!), és rengeteg fényképet találtam a “Szenes-házról”, mely még ma is őrzi régi báját. (Igaz, hogy emellett sajnos jelen vannak egyáltalán nem oda illő, napjaink társasházaira jellemző elemek, mint pl. a szürkére festett postaládák, az alattuk, szórólapok gyűjtése céljából elhelyezett műanyag láda, a szemeteskukák, illetve a különböző elektronikai/gépészeti szekrények, de hát el kell fogadni, hogy az embereknek manapság nincs pénze/kedve/érdeklődése arra, hogy összhangot teremtsenek ez ügyben 🙁 ) Kedvenceim lettek a kék kapukon kívül a pillangókat mintázó kovácsoltvas korlátok! 🙂 De nem szaladok ennyire előre, csak szépen sorjában 🙂
Találtam ugyebár a fentebb már említett angol nyelvű cikket a Budapest Architect oldalon, és onnan fogok bemutatni nektek pár képet, illetve néhány mondatba igyekszem tömöríteni az ott olvasottakat:
A Szenes-ház 1906-ban épült, Art Nouveau stílusban, mely stílust Lechner Ödön építész vezette be Magyarországra. Országonként eltérő a stílus elnevezése, nálunk leginkább szecesszió néven ismerjük, Franciaországból ered az Art Nouveau (“új művészet”) elnevezés, Nagy-Britanniában Modern Style, Németországban Jugendstil, Spanyolországban Modernismo, Amerikában pedig Tiffany Style. Az Art Nouveau stílusra nagy hatással volt Antoni Gaudí katalán építész munkássága, valamint magyar népi motívumok és keleti jellegzetességek is felfedezhetőek benne.
A homlokzat igazán játékos és eredeti, kb. 10 éve állították helyre. Jellemző a szecessziós épületekre, hogy három emeletesek, és nincs bennük lift, viszont van egy második lépcsőház az udvar végében. A lépcsőháznak minden emeleten van egy nagy, nyitott része, ahol gyönyörű, pillangót ábrázoló kovácsoltvas korlátok találhatóak. A fő lépcsőház üvegezett ajtajában még mindig van két tábla, melyeken látható, hogy milyen volt az eredeti metszett üveg, a többit már sajnos kicserélték, valószínűleg eltörtek a hosszú évtizedek során. A folyosókon többségén is lecserélték már a régi padlólapokat, de természetesen érthető, ha már túlságosan fogott rajtuk az idő 🙁
Íme néhány homlokzati kép:
Most pedig következzenek a lépcsőházról és az udvarról készült “bennfentes” fotók 🙂
 |
Forrás: Budapest Architect
(A kapu, és ami mögötte van… Jól látszik a régi és az “új” padlólapok találkozása. Szerintem a falak alsó részén futó kórházkék csempe sem képezte részét az eredeti állapotnak :/ ) |
 |
Forrás: Budapest Architect
(Innen nézve szinte egy szokványos, lehangoló budapesti bérház udvar) |
További képekért keressétek fel a Budapest Architect oldalát! 🙂
A szürke, rohanó mindennapokban számos szépség mellett elmegyünk lehajtott fejjel, gondjainkba temetkezve. Nem azt mondom, hogy ettől megoldódnak a problémák, de ha igyekszünk odafigyelni a minket körülvevő világ parányi “csodáira”, talán néhány percre, vagy akár csak másodpercre mosolyt csalhat az arcunkra, és egy ilyen apróság is feldobhat egy napot, kicsit kizökkenthet bennünket a mélabúból 🙂
Ha tudomásod és/vagy fényképed van bárhol az országban, mások által talán nem is oly ismert, különleges, szép épületről, kérlek, írj! 🙂
Legutóbbi hozzászólások