Kiskoromban sokat lapozgattam az 1992-es kiadású, “A világ 100 csodája” című könyvet. Új sorozatot indítok, melyben hol hosszabb, hol rövidebb cikkekben igyekszem majd bemutatni nektek ebből a listából néhány csodát 🙂
 |
| Íme az én agyonlapozgatott példányom a fent említett könyvből 🙂 |
Elsőként íme a filmekből és fényképekről mindenki által jól ismert Golden Gate híd története:
 |
| Forrás: Travel Caffeine (A Golden Gate híd napfelkeltekor) |
“A híd túl messze van…”
A San Francisco-öböl bejárata felett átívelő híd építését 1933. január 5-én kezdték meg, majd 1937. május 27-én nyitotta meg Angelo Rossi polgármester a forgalom előtt. Az ezt megelőző napon 200.000 helyi lakos sétált át rajta. Előtte, az 1840-es évektől komphajójárat közlekedett San Francisco és Marin megye között, mellyel az átkelés közel 20-25 percet vett igénybe.
 |
| Forrás: CNN International Edition (A megnyitó előtti napon a helyi lakosok boldogan vették birtokba a Golden Gate hidat.) |
Az 1848-ban kitörő kaliforniai aranyláznak köszönhetően San Francisco rohamosan fejlődni kezdett. Közel 20 év után lelassult a fejlődés, és a városvezetés 1869-ben kitalálta, hogy terjeszkedni kellene a Golden Gate szoros túloldalára is, melyhez szükség lett volna egy hídra a két part között, de végül nem történt előrelépés az ügyben.
 |
| Forrás: goldengate.org (Amikor még nyoma sem volt a hídnak…) |
Nehézségek, ellenlábasok
A híd megépítése igen nehéz és veszélyes vállalkozás volt, ugyanis a szoros felett 1.280 métert kellett áthidalni, néhol 150 méter mély volt a víz, folytonosan örvénylett, gyakori volt a sűrű köd, és hatalmas volt az árapály-szintkülönbség. A híd tervezett építésének számos ellenzője volt, több alkalommal perrel is megfenyegették Joseph Strauss építészt az 1920-as években. A Southern Pacific Railway Corporation a kompbevételeit féltette, de az általuk indított perrel csak azt érték el, hogy az emberek tömegesen bojkottálták a komphajókat. Az autóipar viszont támogatta a tervet. Voltak, akik kereskedelmi, vagy épp katonai szempontok miatt tartottak a szoros vízi forgalmának megzavarásától.
Reménysugár
Mindezek ellenére, Strauss elszántságának köszönhetően, közel 10 évnyi pénzügyi támogatásért való kilincselés után 1928-ban az állam kijelölte az építményhez szükséges területet. Már-már úgy tűnt, hogy sínen van a dolog, de ekkor kirobbant a nagy gazdasági világválság, mely több évre megakadályozta az előrelépést. 1932-ben kedvező fordulatként a San Francisco-i Bank of America elnöke átvállalta a munkálatok teljes költségét.
Technikai részletek
A függőhíd acélszerkezetének biztonságos megtervezését nem merte vállalni Strauss, ezért felkereste Charles Alton Ellis-t, az Illinois Egyetem professzorát, valamint Leon Moisseiff New York-i mérnökkel táviratban konzultált. A híd stabilitásával kapcsolatban Ellis érdemeit csak napjainkra ismerték el. A kor kohászati vívmányait hasznosították az építkezésnél.
 |
| Forrás: Érdekes világ |
 |
| Forrás: Érdekes világ |
 |
| Forrás: goldengate.org (Joseph B. Strauss /jobbról a második/ és a híd tervezői egy tervrajzzal pózoltak 🙂 ) |
Dizájn
Irving Morrow San Francisco-i építész ötlete alapján festették a hidat a védjegyévé vált sötét narancssárgára, illetve az Art Déco stílusú védőkorlát és az utcai lámpák terve is az ő nevéhez fűződik.
 |
| Forrás: National Geographic (Felújító festés a magasban, 1956-ban. /David Boyer Photography/) |
 |
| Forrás: goldengate.org |
Világrekord!
A híd teljes hossza 2.737 méter, a New York-i Verazzano-Narrows híd megépüléséig a világ leghosszabb függőhídja volt. Napjainkra már hátraszorult kb. a 10. helyre.
 |
| Forrás: Brooklyn Art |
Filmvászon és televízió
Számtalan filmben és sorozatban tűnik fel a Golden Gate híd kisebb-nagyobb szerepet játszva, pl. a “Piszkos Harry” filmekben, Star Trek mozifilmekben, Alfred Hitchcock filmjeiben, illetve a James Bond Halálvágta című részében (én ezek közül egyiket se láttam, megmondom őszintén, csak megkerestem az idevágó listát a neten… 🙂 )
Számomra akkor lett érdekes a híd és a története, amikor egy ’80-’90-es években forgatott amerikai családi sorozat, a “Bír-lak” (Full House) főcímének köszönhetően örökre beleégett az agyamba a látvány, és szerettem meg a csillogó víztükör fölött átívelő narancsos-piros függőhidat, illetve San Francisco meredek utcáinak jellegzetes, babaházakra emlékeztető, pasztell színekben pompázó sorházait! 🙂 (Tudom, tudom, nevetséges/hihetetlen, hogy hogyan lehet hidakba és épületekbe beleszeretni, de azt hiszem, maga a sorozat könnyed, családias, vidám hangulata ragadott magával, és onnantól kezdve minden, a sorozathoz kötődő “látványelem” ugyanazt a kellemes érzést váltja ki belőlem mind a mai napig 🙂 )
 |
| Forrás: In Love with the World (Még ezt a tipikus, ’90-es évekre jellemző betűtípust is imádom a képből kirikító sárga színével, és az árnyékolással együtt! 😀 ) |
 |
| Forrás: eKarjala |
Remélem, hogy találtatok a bejegyzésemben érdekes és új információkat, és igyekszem folytatni ezt a sorozatot újabb különleges épületekkel/építményekkel! 🙂
Legutóbbi hozzászólások